A fermentálás újra divat, bár sokan azt gondolják új dologról van szó. A tejsavas érleléssel érik a savanyú káposzta, a kovászos uborka, régen csak ez a módszer létezett, így működnie kell más minden zöldséggel. Mi is próbálkoztunk, korábban a kimcsi is így készült. Megosztjuk tapasztalatinkat, hogy kedvet kapjatok, de miért is? Mert, egészséges, ehhez jöjjön egy kis tudományos idézet elsőnek.

A fermentáció olyan kémiai folyamat, amelyben enzim hatására szerves anyag bomlik le. Nézzük meg picit részletesebben ezt az átalakulást.  A meginduló erjedési folyamat alapja a mikroorganizmusok jelenléte. (Bár a tealevelek kapcsán is fermentálást szoktak említeni, ott a folyamat nem mikroorganizmusok segítségével zajlik.) Ezek a piciny mikrobák – élesztők, baktériumok, gombák – az általuk előállított, vagy a már táplálékban benne lévő enzimek (fermentumok) segítségével viszik végbe az erjedést.

Az erjedés többféle lehet, csak néhány az ismertebbek közül:

• alkoholos erjedés,
• tejsavas erjedés,
• vajsavas erjedés és
• ecetes erjedés.

Miért jó fermentált terméket fogyasztani?

A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű divat az egészségükkel törődők körében, hanem évezredekre nyúlik vissza a készítésük és felhasználásuk – éppúgy megtalálhatjuk ezeket az étkeket a nyugati, mint a keleti kultúrákban. Hogy csak egyetlen példát említsek, a koreaiak egyik nemzeti étele, a kimcsi (amit 2005-ben majdnem kikiáltottak a madárinfluenza leghatékonyabb ellenszerének) is erjesztéssel tartósított káposzta, retek és egyéb zöldségfélékből álló „szupertáplálék“, hiszen magas rosttartalma, alacsony kalóriatartalma mellett tele van C-, A- és B-vitaminnal, de mindenekelőtt a bélflórára jótékony hatással lévő baktériumokkal. Tehát a fermentálás egy olyan tartósítási forma, ami káros adalékok hozzáadása nélkül történik, és mivel nem éri az ételt sem túl magas, sem túl alacsony hő, így a benne lévő vitaminok és enzimek is jelen lesznek a végtermékben.

Sokszor hangsúlyozzák, hogy aki bélflóra-regenerációra szorul, esetleg candidiasisban, vagy valamilyen élelmiszer-allergiában szenved, az csak az erjesztett tejtermékeket fogyassza – tehát főleg kefírt, joghurtot. Ez tényleg fontos, hisz egy rosszul működő emésztőrendszer számára, amely nem képes megfelelően emészteni, ezek a már „előemésztett“ élelmiszerek nem okoznak olyan terhelést, mint a nem fermentált társaik. A fermentált tejtermékek helyett azonban érdemes előnyben részesíteni a fermentált zöldségféléket, mert azokban sokkal nagyobb számban vannak jelen a bélflórára jótékonyan ható baktériumok.

Nem  elhanyagolható az a tény sem, hogy ezek az élelmiszerek beállítják a szervezet sav-bázis egyensúlyát, vagyis pufferolnak, így a káros baktériumok nem képesek megtelepedni ebben a helyreállított közegben (így például a Candida albicans gomba sem tud kóros mértékben elszaporodni). Bár igaz, hogy lúgosítással megteremthető a kedvező közeg a jótékony bacik számára, ám egy lúgos víz, vagy egy lúgosító turmix még nem képes helyreállítani a bélbolyhok állapotát, illetve a hasznos baktériumokat sem képes visszatelepíteni, csak a közeg megteremtésében segít. Ezért fontos, hogy a bélflóra kényes egyensúlyát, amit (káros és hasznos) baktériumok milliárdjai tartanak fenn, mi is segítsük azáltal, hogy nem fogyasztunk túl sok olyan élelmiszert, aminek hatására a mérleg a káros baktériumok oldalára billen.

Receptünk:

1 liter vízhez 2,5 dkg nem jódozott só feloldva

Zöldségek egyformára aprítva lehetőleg keménységük alapján az egyformák elrakva, felöntőlével felöntve. A zöldségek leszorítva, a léből nem lehet kint, így nem kerül kapcsolatba semmivel sem és normális erjedés van. 4-5 nap általában elég. Az üvegeket nem szabad zárni erjedés alatt, mert a keletkező gázok szétrobbanthatják. Amikor kész hűvös helyen vagy hűtőben tároljuk. 

A képen nekünk különböző paprikák erjednek ízesítésnek reszelt fokhagyma is volt a paprikák közé rakva. Remek téli vitaminbomba lett. Jó étvágyat!